Piricse község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 1871 fő
Terület: 36.99 km²
Népsűrűség: 50,58 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén a Nyírségben, Nyírbátortól délre található település. Nyírbátor 10 km, Mátészalka 28 km, Vállaj 21 km, Bátorliget 11 km, Nyírpilis 3,5 km távolságra található.

Története

A település és környéke már az újkőkor óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek alapján.

Piricse nevét az oklevelekben 1299-ben említik először írásos alakban.

A XIV. század-ból már ismerjük tulajdonosa nevét is, ekkor Petrus de Piriche nevű kisnemesi család birtoka.

A XVI -XVII. század-ban több rokon kisnemesi család: a Görbedi, Palotai, Bogáti családok birtoka, de a Görbedi családbeliek az ekkortályt Nagypiricsének nevezett falu mellett Kispiricsét is birtokolták már a XVI. század-ban is.

A XVII. század-ban a település nagyrésze a Vay család-beliek birtoka, melyet a szatmári béke után akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányától – Vay Ádámtól elkoboznak, majd Kércsy Sándor és Jósa István vásárolja meg.

A XVIII. század-ban újra a Vay család birtoka a település egy része, majd a jobbágyfelszabadítás után az Erős, Gencsy család, és báró Horváth családok lettek birtokosai.

1922-től a település a nyírbátori járás körjegyzősége a hozzá tartozó környező településekkel együtt.

1950-től Nyírpilissel együtt, mint közös tanácsú község szerepel.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.

1990-től önálló önkormányzattal rendelkező település.

Nevezetességei

Műemlék református temploma román stílus-ban épült, a XIII. század-ban. Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajóinak falai nem futnak párhuzamosan, hanem a szentély felé szűkülnek. A templom belső berendezése késő barokk stílusú, a XIX. század elejéről való. Orgonáját 1936-ban Váradi Miklós építette. Érdekességek még a templom felszerelései között található ón tárgyak: 1725-ből való ón tányér, 1729-ből való ón kancsó, 1824-ből valóón kehely, és úrasztali terítője is, mely 1728-ban készült.

A templom déli oldala mellett található az 1791-ben épített műemlék jellegű fa harangláb , melynél külön érdekességének számít, hogy építésekor nem használtak vasszöget. A harangláb 321- és 99 kg-os harangjait Sopronban öntötte Seltenhoter Frigyes, 1929-ben.

A falu római katolikus temploma 1801-ben épült., a Szentháromság tiszteletére. A templom téglából épült, egyhajós, félköríves szentélyű, torony nélküli épület.

A Görög katolikus templom jelenlegi épülete 1870-ben épült, védőszentje Szent Miklós. Az előtte itt álló 1779-en épitett templom és plébánia fa építésű volt.

Híres szülöttei

Fedics Mihály (1851–1938) a nagy mesemondó itt született a faluban.

Következő községek

További községek